Pánikroham  és pánikzavar

A pánikbetegség diagnózisához egy hónap alatt legalább 4 pánikroham szükséges. Egy-egy pánikroham során legalább 4-5 tünetnek kell fennállnia az alábbiakban felsorolt tünetekből.

 A pánikbetegség tünetei

A pánikbetegség lényege a rohamokban jelentkező szorongás (pánikroham) ismétlődése olyan helyzetekben, amikor semmilyen objektív veszély nincs. A meghatározó tünetek egyénről egyénre változnak, a tünetek változatos kombinációban jelentkeznek. A leggyakrabban fellépő tünetek az alábbiak:

- hirtelen fellépő gyorsabb szívdobogás
- mellkasi fájdalom
- fulladásérzés, gombóc érzés a torokban
- szédülés,
- izzadás,
- remegés
- zsibbadás a test különböző részein
- a valóság elvesztésének az érzése
- halálfélelem
- a kontroll elvesztésétől,
- illetve a megőrüléstől való félelem.

A pánik egyik lehetséges pszichológiai magyarázata - a kognitív elmélet - szerint a pánikbetegségben szenvedő ember pánikrohamkor szubjektív veszélyhelyzetet él meg, ugyanakkor objektív veszély nincs. Bizonyos tüneteket "katasztrófa értelmezéssel" veszélyesnek minősít, és a szervezet ennek a veszélyhelyzetnek megfelelően produkál testi tüneteket - tévesen. Ezeket nevezzük a pánikrohamoknak. 

Pszichoterápia keretében lehetőség van a pánik tüneteinek azonosítására, a hozzájuk kapcsolódó negatív gondolatok, félelmek feltárására. A pánikbetegség egyéb szorongásos betegségekkel is ötvöződhet, szövődménye generalizált szorongás és depresszió is lehet. 

Egyéni tárápiás módszerek a pánikzavar kezelésében
  • szupportív (támogató) terápia
  • kognitív- és viselkedésterápia
  • pszichoanalitikusan orientált terápia
  • autogén tréning
  • szimbólumterápia
  • hipnoterápia


Gyógyszeres terápia
Gyógyszeres kezelés elindítását akkor javasolt, ha a tünetek kifejezetten erősek, a mindennapi tevékenységet jelentősen akadályozzák.